A hála mindennapi érzés kellene legyen
A mindenkori ember egyik jellemzője, hogy csak akkor veszi észre valaminek az értékét, amikor az már nincs. Addig, ha egyáltalán tudatosítja is a létezését, nem gondol abba bele, hogy talán nem is olyan egyértelmű annak a bizonyos dolognak a létezése, így nincs semmiféle hála a szívében.
Pedig valójában egyáltalán nem olyan magától értetődő, hogy például van mit felvennie, hiszen rengeteg embernek nincs egy rendes ruhája. Nem olyan természetes, hogy van munkahelye, ugyanis sok ember munkanélküli és egyik napról a másikra él. Tulajdonképpen minden olyan dolog, anyagi, szellemi és lelki érték, amivel rendelkezik valaki, arra kellene buzdítsa, hogy hála töltse el a szívét. Aki nem tanul meg az apró és nagyobb javaiért, a kapott szeretetért és mindenéért köszönetet mondani, az soha nem lesz elégedett, mert nem fogja érzékelni azt, hogy mennyi mindene van már.
A hála olyan „varázslat”, amit ha átérez az ember, akkor meg fogja tapasztalni, hogy egyre több ajándék lesz az életében és egyre gazdagabb lesz lelkileg.